Egy gyönyörű, fiatal Labradort „nem nagy dolog” örökbe adni. „Csak” előbb be kell fogadni 8, néhány napos kölykével, azokat háromhónapos korukig nevelni, speciális tápot, oltásokat intézni, valamennyit jó gazdikhoz örökbe adni, majd a mama kutya bizalmát elnyerni. Ezután „már csak” az oltások ivartalanítás van hátra és kezdhetjük is egy szuper család keresését.
Hát ez, most mind sikerült!
Emlékeztek? Luckyt, a kétéves Labradort néhány napos kölykeivel egy pincéből szabadította ki a rendőrség júniusban, mivel a szomszédok jelezték: a tulajdonosok nyaralni mentek és nem viselik gondját a 8 kicsinek sem. A kutyacsalád az Illatos útra került és ők kérték a segítségünket, mivel a nagy hőségben nem tudtak számukra megfelelő elhelyezést biztosítani. Nálunk légkondicionált kennelben voltak együtt elválasztásukig valamennyi kölyköt örökbe adtuk.
Az elválasztást követően, hosszú erdei sétákon elnyertük Lucky bizalmát és elérkezett az idő, hogy számára is végleges gazdikat keressünk. Lilla és Bence eredetileg egy másik, keverék kutyánkon szerettek volna segíteni, de neki már addigra komoly kérője akadt. Mi hívtuk fel Luckyra a figyelmüket, mert láttuk, hogy domonyi kertes házukban remek helye lehetne a nagy mozgásigényű kutyusnak. Már az első látogatásukra magukkal hozták másik kutyájukat, Tökit és látszott, hogy hamar megbarátkoznak majd. Az immáron gazdis Labrador új nevet is kapott: mostantól Füge néven éli boldog életét.
Olvassátok szeretettel Lilla beszámolóját az első napokról:
„ … Pénteken este voltunk kint sétálni. Vettünk neki egy 15 m-es szárat, mert azt hittük, hogy kelleni fog. Nem volt rá szükség mesésen sétál pórázon. Figyel ránk, megvár.
Kicsit szégyellem magam, hogy egy gyönyörű, kedves, kiegyensúlyozott, fajtatiszta kutyust kaptunk. Nem állt szándékunkban a könnyebb végét megfogni az örökbefogadásnak, de, ha már így alakult…. nem baj.
Eddig, ami kiderült: szereti a répát (ezt szoktuk adni rágcsálni néha), vadássza a körtét a kertben, minden játékot imád, ami csak úgy hevert itthon, a csipogó kacsától a húzó kötélcsomóig. Matrica kutyus, puszival, rajongással ébreszt minket és így is búcsúzik este.
Nagyon szépen köszönjük!
(Mi nem választottunk volna magunktól ilyen gyönyörű, bájos kutyust)
Töki nagyságos úrnak még egy kicsit fura, hogy Füge ilyen izgága, de szépen lassan oldódik, mert Fügécske olyan bájosan csábítja játszani, hogy úgysem tud ellenállni neki sokáig.
Elégedett a reggelivel és a vacsorával is. Látszik, hogy sokat foglalkoztak vele, ismeri a vezényszavakat és rendkívül jólnevelt. …. Nagyon, nagyon ügyel rá, hogy jól viselkedjen. Tökéletesen el vagyunk olvadva tőle! Álomkutyát kaptunk!
Köszönjük szépen, még egyszer. „
Mi is köszönjük Lillának és Bencének, hogy Fügének új esélyt adtak egy boldogabb életre.
