Süti, a nyugodt, kedves, négyéves nőstény labrador keverék tavaly októberben, közel 12 kiló túlsúllyal került gondozásunkba. (Előző tulajdonosa egy éve fogadta az Illatos útról örökbe, majd elhízottan visszavitte a csalódott kutyust.)
A barátságos, jámbor kutyust – speciális táppal – erős diétára fogtuk, igy néhány hónap múlva már újra csinos és mozgékony kutyusként várta, hogy rátaláljon az igazi, végleges Gazdi.
A hetekben meg is találtuk számára az ideális jelölteket: Lili, Norbi és kislányuk Laura fogadták örökbe, így most mára Dunához közeli, pesti lakásukban él. Olvassátok el Liliék első beszámolóját:
„Kedves Vigyél Haza Alapítvány csapata!
… Süti az úton izgatott volt, de ügyesen viselkedett …. nagyon izgalmasnak látta a közlekedő autókat, főleg a motorosokra reagált. Elképzelhető, hogy volt kötődése, mert rögtön felállt és követte a szemével, fülét „hegyezte”.
Nagyon élvezte a sétát, kijött rajta a labrador vér, ezer szag, állat, kacsa, nádas, kutyaszagok. Szerintem leginkább szaglászott. 🙂 Nézegeti, csóválva örül a kutya társaságnak, de egyelőre annyira a környezet izgatja, hogy egy kutyussal megszaglászták ugyan egymást, de már ment is tovább a területtel ismerkedni.
Én úgy láttam szaglás szinten jobban érdekli, mert simán elmentünk a kacsák mellett, de azonnal ott volt a nádasban ahogy szagot fogott. Volt lent eset, sötétben is sétálni, semmi gond nem volt vele. Valószínűleg nem liftezett még, arra mindig rácsodálkozik.
A víz iránt érdeklődött, de a sok illat neki most a kánaán, nagyon élvezi.
Szépen evett este, ételféltés nincs, nem védi. Azt látjuk szeret kéregetni, de nem tolakszik, szerintem nem lesz ezzel sem gond.
Sokat mászkál utánunk még, ha felállunk azonnal jön, figyel, keresi még a biztonságot és látszik mennyire család ember központú. Nagyon kis okos csajszi, ahogy leülünk ő is szépen lefekszik, közelünkben marad. Most éppen mögöttem fekszik :). Tényleg sajnálom azokat a kutyákat akiket nem engednek be a kertből, mert nagyon fontos számukra a gazdi.
Az ágyra felengedtük, de nem izgatja annyira, inkább csak néha kapcsolódási pontnak, simizésre tartja fen a lehetőséget. Reggel üdvözölt minket az ágyban és le is pattant.
Délután megyünk sétálni a Népligetbe, holnap is tervezünk vizes közegbe menni. Mozgásigényét még meg kell ismernünk, de úgy érzem jól „lőttük be”, mert lefekszik pihenni, ha feljött, viszont nem liheg.
Nagyon édes, ahogy jön-megy közöttünk és örül minden siminek. Labdát szereti, lakásban már próbáltuk, majd a közeli zárt kutyasétáltatóba elvisszük labdázni.
Nagyon szépen köszönjük Sütit, csodálatos kutyus, örülünk, hogy itt van velünk, mi is vidámabbak lettünk, felpezsdült az életünk, imádjuk, ahogy hirtelen csak ott van, halljuk a körme kopogását, cukin kerülget minket és nagyon hálás a sétáért, élvezi a lenti időtöltést.
Üdvözlettel: Lili, Norbi, Laura”
