Alapítvány az Illatos úti, árva és sérült kutyákért

menü

06 20 9344 826

hétfőtől-csütörtökig: 10-17 óráig, pénteken 10-14 óráig

Alapítvány az Illatos úti, árva és sérült kutyákért

Láncról a lakásba! Piroska megható története.

Lehet esélye egy 12 éves, örökké láncon tartott kutyának a testi és lelki gyógyulásra?

  • Van arra remény, hogy egyszer igazi, szerető Gazdit kapjon?
  • Lehetséges, hogy 12 év rabság után bújós szobakutya legyen és még egy cicát is elfogadjon?

Hát persze! A csodák ránk találnak, ha nem csupán vágyakozunk utána, de teszünk is érte!

Emlékeztek? Piroska szörnyű körülmények közül januárban szabadult!

A láncon tartva, borzasztó körülmények között élt ez a 12 éves kutya: a szerencsétlen jószág nyakában lévő lánc már mélyen a húsába ágyazódott.

Az önkormányzat a tulajdonosokat lemondatta a kutyáról és alapítványunk segítségét kérte a szenvedő állat gyógyításában, majd elhelyezésében.

A jámbor és türelmes kutyusnak a Piroska nevet adtuk.  A sikeres műtétet követően fűtött kutyaszobában gyógyult alapítványunknál. A nyakán húzódó nagy sebek miatt, orvosi tanácsra egy ideig csinos garbóban feszített ideiglenes otthonában. 😊

Piroska teljes lelki és fizikai gyógyulása érdekében mindent elkövettünk és biztosak voltunk abban, hogy ez a nehéz sorsú kutya egyszer még egy jószívű befogadó családhoz kerül.

És így is lett!

Kriszta – aki közreműködött a kutyus kiszabadításában is – már hónapok óta látogatta nálunk Piroskát és – amikor a kutyus állapota ezt már engedte – sétálni és kirándulni is magával vitte. Nemrég pedig eljött a NAGY NAP, amikor Piroskát örökbe fogadta!

A boldog kisöreg most már pesti kertes házában él. Ahogy Kriszta írja:

„Lett egy kutyám…

Nem ecsetelem az első pillanatokat, amikor megláttam, megérintettem a nyakán a láncot, és sírva kerestem az alapítványt telefonon.

Viszont ez a 12 éves kutya 4 nap alatt úgy kinyílt, amire nem számítottam. Ugrál, játszik, örül, sétát követel, néz a családtagjaim arcába, minden kérést örömmel teljesít, bújik az ölembe, a család főnökével, Mancicával próbál játszani, persze annak mindig egy figyelmeztető pofon a vége. Csodásan ismer vezényszavakat, amit tudom, hogy nektek köszönhetek.
Kommunikál, jelzi, ha szeretne valamit, kutyás séta társai tisztelik és nagyon szeretik. Rájött, hogy tud házat is őrizni!
Nem gondolunk már a múltra, csak arra, hogy a megmaradt időnkben megérezze az igazi családi-kutya létet.
Imádjuk Őt és oly szeretettel fogadták az utcabéli emberek, kutyusaikkal együtt, hogy nem hittem el, hogy ilyen létezik!
Köszönet és hála Nektek, hogy mind ezt lehetővé tettétek Neki és megkaphattam Őt! ”

GALÉRIA

Még több fotó