Lencsi nevet kapta tőlünk a nyolchónapos, keverék kislány, aki a pesti utcán kóborolt, majd az önkormányzat kennelébe került. Innen mentette alapítványunk a mindössze 4-5 kilós csöppséget.

Az aranyos, eleven, barátkozó picurinak már a kezdetektől hatalmas szeretet igénye volt.

Hamar megkapta az oltásait, ivartalaníttattuk és megkezdtük a számára legjobb gazdi keresését, aki lakásában tartaná ők.

Olyan gazdikat keresünk neki, aki lakásában, vagy kertes házban, de a lakásba szabad bejárással fogadná örökbe őt.

November elejére találtak kölcsönösen egymásra Lencsi (aki Luna lett) és új gazdijai, Nóra, Gábor és nagylányuk Száva, akikkel budai lakásukba költözött. A napokban kedves beszámolót is kaptunk a gazdiktól. Olvassátok szeretettel:

„Lassan két hete vagyunk boldog kutyatulajdonosok, újra. Luna (Lencsi) szépen fokozatosan megnyugodott, és beleszokott az itthoni jóba. A szobatisztaságra és a napi rutinra nevelés eddig egészen jól sikerül. Hozzászokott a napi ritmusunkhoz. Szereti a nagy sétákat, amikre szerencsére mindannyiunknak van igénye. De egy igazi lemeríthetetlen Duracell Kutya. 😄 (bár néha sikerül) A helyi kutyás közösség egyből befogadta, lettek játszótársai kis- közepes- és nagyméretben is. 😊 A frizbi lett a kedvenc játéka, na meg persze a rágcsálás.

Köszönjük ezt a kiskutyát, az új családtagot. Küldünk majd még képeket.

További sikeres gazdisítást kívánunk!  Száva, Gábor és Nóra”